Június közepétől 6 héten át segítettem egy olimpikon, Éva Odorova szlovákiai magyar aszteliteniszező felkészülését a rioi játékokra. Ma már senki sem kérdőjelezi meg, hogy a sportolók sikeres felkészülése, a csúcsteljesítmény elérése csak részben függ az edzettségi állapottól. A mentális tréning és az életmódbeli felkészültség ugyanolyan fontos. Ez utóbbihoz adom én a támogatásomat.

A szénhidrát a barátunk!  A baráti kapcsolat ápolásához azonban közelebbi ismeretségbe kell kerülnöd vele. Tudnod kell, hogy miért  létfontosságú a fogyasztása az emberi szervezet egészséges működéséhez, minőség szerint hogyan osztályozhatjuk őket, és a helytelen minőségben és mennyiségben elfogyasztott szénhidrát miért okoz elhízást, épít zsírdepókat a testedben. 

Akik ismernek, vagy olvastak rólam a weboldalamon tudják, hogy immár közel 4 éve vagyok tudatában inzulinrezisztens (pre-diabetes) állapotomnak, ez határozza meg az életmódomat. Ennek köszönhetem az egészségemet, energiámat, és hogy 41 évesen jobb formában vagyok, mint valaha. Pedig a diagnózis felállításakori labor leleteimre négyből három orvos azt mondta, hogy nincs inzulinrezisztenciám, nincs semmi bajom. Szerencsére egy doktornő megfelelően felkészült volt a szénhidrát anyagcsere problémáival kapcsolatos újabb tudományos kutatási eredményekből: így én megkaptam az esélyt, hogy az inzulinrezisztencia folyamatát megállítsam, javítsak rajta, és elkerüljem a kettes típusú cukorbetegség kialakulását. Neked milyenek az esélyeid?  

Te tudod mit eszel? Ha egészségesen szeretnél táplálkozni, akkor meg kell ismerned a táplálékok összetevőit, azok jellemzőit. Jó tudni, hogy hogyan hasznosulnak a szervezetben, melyiknek mi az élettani funkciója. Ez határozza meg azt is, hogy milyen mennyiségben és arányban kell a különböző makronutrienseket és mikronutrienseket bevinni a táplálkozás során. Ugye azt senki nem gondolja komolyan, hogy egy divatos diéta sugallatára megváltozik az emberi szervezet élettani működése, és onnantól kezdve már más arányban van szüksége a különböző tápanyagok bevitelére az helyes működéshez?

 Még soha életemben nem készítettem tiramisut, pedig imádom. Most valahogy mégis ihletet kaptam, hogy lefordítsam barátságosra. Elolvastam jónéhány receptet a neten, majd mentem a saját fejem után, - mint általában mindenben :) 

Szándékosan nem cukorpótlókat írtam, ugyanis a cukor pótlása, helyettesítése nem cél. A cél az ízlelési kultúránk megváltoztatása. Számtalanszor olvashattad már„sokan szenvednek attól, hogy le kell mondaniuk kedvenc ételeikről és italaikról a cukor mellőzése miatt”.  Miért is kellene az édes íznek dominálnia mindenek felett? Miért is kellene attól szenvedni, ha az ember fejleszti az ízérzékelését, és legalább annyi örömét leli a további alapízek fizikai, mentális és élettani érzékelésében is, mint az édes íznél? Úgy gondolom, hogy édesítés témában elég nagy a káosz a fejekben, és leginkább a reklámok és az éppen aktuális divat után mennek legtöbben. Bár az alábbi bejegyzésben igyekszem teljeskörű áttekintést adni a természetes édesítésről, és megemlítem a cukoralkoholok mellett a mesterséges édesítőket is, mégis arra hívnám fel a figyelmet, hogy a természet tele van csodás ízekkel – savanyúval, keserűvel, sóssal, csípőssel és persze édessel. Fedezd fel őket!

…. hogy ki is füllent legnagyobbat rólad e vidéken! Hófehérke és a Hét Törpe meséje után szabadon, lássuk mit mond a Gonosz Mostoha tükre a cukorról. A kristálycukorról, a répacukorról, a nádcukorról, a barna cukorról, a melaszos cukorról, a …. De még mielőtt elsodródnánk Gombóc Artúr dilemmájáig, tegyünk gyorsan rendet biokémiai alapismereteink között! Mi is a cukor? És a glükóz, a fruktóz, a szacharóz, a laktóz, a maltóz, a …? - hosszan folytathatnám a sort.