Az inzulinrezisztenciát terheléses vércukor vizsgálattal (OGTT = oral glucose tolerance test) lehet kimutatni. De nagyon nem mindegy hogyan végzik el a vizsgálatot! Maga a vizsgálat bár fájdalommentes (leszámítva  a háromszori tűszúrást) mégis megterhelést jelent a szervezetnek, főleg ha a szénhidrát anyagcserében már amúgy is gubanc van. A hibásan, félig elvégzett vizsgálatok eredményei nem adnak teljes képet a szénhidrát anyagcsere állapotáról, viszont a tesztet sűrűn ismételni nem jó. 

A szénhidrát a barátunk!  A baráti kapcsolat ápolásához azonban közelebbi ismeretségbe kell kerülnöd vele. Tudnod kell, hogy miért  létfontosságú a fogyasztása az emberi szervezet egészséges működéséhez, minőség szerint hogyan osztályozhatjuk őket, és a helytelen minőségben és mennyiségben elfogyasztott szénhidrát miért okoz elhízást, épít zsírdepókat a testedben. 

Akik ismernek, vagy olvastak rólam a weboldalamon tudják, hogy immár közel 4 éve vagyok tudatában inzulinrezisztens (pre-diabetes) állapotomnak, ez határozza meg az életmódomat. Ennek köszönhetem az egészségemet, energiámat, és hogy 41 évesen jobb formában vagyok, mint valaha. Pedig a diagnózis felállításakori labor leleteimre négyből három orvos azt mondta, hogy nincs inzulinrezisztenciám, nincs semmi bajom. Szerencsére egy doktornő megfelelően felkészült volt a szénhidrát anyagcsere problémáival kapcsolatos újabb tudományos kutatási eredményekből: így én megkaptam az esélyt, hogy az inzulinrezisztencia folyamatát megállítsam, javítsak rajta, és elkerüljem a kettes típusú cukorbetegség kialakulását. Neked milyenek az esélyeid?  

Most szombaton előadást tartottam a PCOS Szívügy Alapítvány klubjában a „Természet titkairól nőknek” címmel. A PCOS (policisztás ovárium szindróma) a közhiedelemmel ellentétben nem egy nőgyógyászati probléma, hanem egy anyagcsere betegség, melynek hátterében az inzulinrezisztencia áll. Az inzulinrezisztencia a szénhidrát anyagcsere betegsége, mely megfelelő életmód hiányában könnyen 2-es típusú cukorbetegséggé alakulhat át. Az ottani idő rövidsége miatt most itt szeretném pótolni a beszélgetésből kimaradt, a kecskeruta gyógynövénnyel kapcsolatos információkat. Rögtön azzal is kezdeném, hogy a szénhidrát anyagcsere bármely gyógyszerrel kezelt zavara esetén csak a kezelőorvossal történt előzetes egyeztetés után szabad vércukorszintet csökkentő fitoterápiás készítményt alkalmazni!

A „The Daily Telegraph” 2014. december 26-i címlapján olvastam, hogy összehasonlítva 26 ország adatait az Európai Unióban, csak Magyarország előzi meg Nagy-Britanniát az elhízottak arányát tekintve. A 15 éves kor feletti magyar lakosság 28,5%-a túlsúlyos, és ezzel az előkelő 1. helyezést érjük el az EU-ban. Az EU átlag 16,7%, és 6 országban - Olaszország, Bulgária, Svédország, Hollandia, Ausztria, Románia – még a magyar átlag felét sem éri el az elhízottak száma, sőt, Romániában mindösszesen 7,9% ez a szám. (Az adatok az OECD statisztikai felméréséből származnak.)

…. hogy ki is füllent legnagyobbat rólad e vidéken! Hófehérke és a Hét Törpe meséje után szabadon, lássuk mit mond a Gonosz Mostoha tükre a cukorról. A kristálycukorról, a répacukorról, a nádcukorról, a barna cukorról, a melaszos cukorról, a …. De még mielőtt elsodródnánk Gombóc Artúr dilemmájáig, tegyünk gyorsan rendet biokémiai alapismereteink között! Mi is a cukor? És a glükóz, a fruktóz, a szacharóz, a laktóz, a maltóz, a …? - hosszan folytathatnám a sort.