Akik ismernek, vagy olvastak rólam a weboldalamon tudják, hogy immár közel 4 éve vagyok tudatában inzulinrezisztens (pre-diabetes) állapotomnak, ez határozza meg az életmódomat. Ennek köszönhetem az egészségemet, energiámat, és hogy 41 évesen jobb formában vagyok, mint valaha. Pedig a diagnózis felállításakori labor leleteimre négyből három orvos azt mondta, hogy nincs inzulinrezisztenciám, nincs semmi bajom. Szerencsére egy doktornő megfelelően felkészült volt a szénhidrát anyagcsere problémáival kapcsolatos újabb tudományos kutatási eredményekből: így én megkaptam az esélyt, hogy az inzulinrezisztencia folyamatát megállítsam, javítsak rajta, és elkerüljem a kettes típusú cukorbetegség kialakulását. Neked milyenek az esélyeid?
A „csak divat” e az inzulinrezisztencia (= IR) kérdésére néhány statisztikai adattal válaszolnék (forrás WHO):
Nem akarlak elkeseríteni, de a „modern, civilizált” világunkban jellemző általános életmód és táplálkozási szokások mellett nem az a kérdés, hogy kialakul-e nálad a kettes típusú cukorbetegség, hanem az, élsz-e elég ideig ahhoz, hogy kialakuljon. Most mondhatod, hogy Te igenis egészségtudatosan élsz, Téged ez a probléma biztosan nem érinthet. De sajnos igen! Ugyanis az „egészségtudatosnak” mondott divatos diéták és életmód rendszerek nagyon kevés esetben épülnek a szénhidrát anyagcsere helytálló ismereteire. És amint azt már korábbi bejegyzéseimben is említettem: az emberi szervezet élettani működése – beleértve a szénhidrát anyagcserét és szénhidrát felhasználást is – nem változik meg, csak mert a divat úgy diktálja! Örömteli hír azonban, hogy egyre több fórumon lehet hallani, olvasni korrekt információkat az inzulinrezisztenciáról a médiában is, legutóbb például a Shape Magazinban találtam egy jó összefoglalót. (Szomorúan teszem hozzá, hogy az orvosok közötti arány viszont csak kicsit javult az elmúlt években.)
Az inzulinrezisztencia a kettes típusú cukorbetegséget megelőző állapot, ezért szokás pre-diabetesnek is nevezni. Ebben az állapotban, legalább is az elején, az egyén glükóz háztartása még nem, vagy csak kis mértékben károsodott. Az árulkodó jelek az inzulin háztartásban mutatkoznak. Ezek a jelek – életmódtól és genetikai örökségtől függően – már NAGYON SOK ÉVVEL a diabetes kialakulása előtt felfedezhetőek. Az esetek nagy részében tüneteket is produkálnak, csak hajlamosak vagyunk nem venni tudomást róluk, mert túl általánosak. Az inzulinrezisztencia állapotának felismerésével és kezelésével ELKERÜLHETŐ a kettes típusú cukorbetegség későbbi kialakulása!
A szénhidrátok elfogyasztásuk után az emberi szervezetben az emésztés végére egyszerű szénhidrátokká (monoszacharidokká) bomlanak le, és a vékonybélből felszívódva glükóz formájában kerülnek be a véráramba. A vér szállítja őket a szervezet különböző sejtjeihez, hogy ott aztán a sejtmembránon átjutva a sejten belüli biológiai oxidáció következtében energia termelődjön belőlük. Amint a vérben megemelkedik a glükóz szintje, a hasnyálmirigy Langerhans szigeteinek béta sejtjei inzulint választanak el, ami szintén a véráramba kerül és szállítódik a szervezet különböző sejtjeihez. (A hasnyálmirigynek ettől függetlenül is van inzulin elválasztása.) Az inzulin egyes sejtek inzulinérzékelő receptoraihoz képes kapcsolódni, és a sikeres kapcsolódás következtében a sejtmembránon kis kaput képes nyitni a glükóz bekebelezéséhez. A folyamat akkor eredményes, ha a glükóz a sejtfalon belülre kerül, tehát a vérben a glükóz szintje lecsökken, az inzulin pedig a receptorokhoz kapcsolódik, tehát a vérben az inzulin szintje is lecsökken.
Ha nem jól működik a rendszer, akkor a vérben nem csökken le a vércukor szintje, ami tönkreteszi elsősorban az érfalakat, hosszú távon látásromlást, veseproblémákat, szív- és érrendszeri problémákat idéz elő. Ha nem jól működik a folyamat, akkor az inzulin szintje sem csökken le, ami szintén sok galibát okoz. Az inzulin egy „agresszív” hormon. Magas szintje rombolja a hormonrendszer egyensúlyát (pl. megemeli a prolaktin és a tesztoszteron szintet), és segédkezik a zsírszövetek felépítésében is. Mindebből logikusan következik, hogy ha nem eszel elég szénhidrátot, akkor nem tudsz –EGÉSZSÉGESEN- lefogyni, hiszen a vércukor-inzulin egyensúly fenntartásához hiányzik a glükóz! A kulcs az egyensúly szóban van, ennek megfelelően kell összeválogatni a szénhidrátokat minőség, mennyiség és időbeli elosztás szempontjából. A szénhidrátok fogyasztásának túlzott lecsökkentése nem csak a sejten belüli energiatermelést akadályozza, de hosszú távon az inzulin háztartás károsodását is okozza.
Ebben az állapotban az inzulinérzékelő receptorok eltompulnak, nem érzékelik megfelelően az inzulin jelenlétét a vérben. Tehát a hasnyálmirigy egyre több és több inzulint kénytelen termelni, hogy a megnövekedett mennyiségű inzulinra végre a tompa receptorok is reagáljanak. Ennek a folyamatnak a következménye, hogy idővel a hasnyálmirigy elfárad és kimerül, megszűnik az inzulin termelése. Ez a kettes típusú diabetes állapota. Az inzulinérzékelő receptorok eltompulásának számos oka lehet: a helytelen szénhidrát fogyasztás, melynek következtében állandóan sok inzulin kerül a vérbe és stimulálja a receptorokat, genetikai hajlam, mozgásszegény életmód, stressz, stb.
Vérből, terheléses vércukor vizsgálattal (OGTT = oral glucose tolerance test) lehet kimutatni az inzulinrezisztenciát. A vizsgálatot éhgyomorra végzik, ez a 0. perc, az ekkor levett vérből néznek glükóz és inzulin értéket. Ezután 75 gr gyógyszertári kiszerelésű glükózt kell vízben feloldva meginni (=glükózterhelés). (A reggelivel, zsemlével végzett terheléses vizsgálatok diagnosztikai szempontból nem megfelelőek.) A vizsgálat további része így azt mutatja meg, hogy ennek a terhelésnek a hatására hogyan változik a glükóz és az inzulin szint. A következő vérvétel a 60. percben történik, majd a 120. percben. A háromszori vérvétel miatt nevezik hárompontos terheléses vérvizsgálatnak, mindhárom alkalommal mind glükóz, mind inzulin szintet kell vizsgálni. (Bizonyos esetekben végeznek 4 pontos terhelést is, főként vékony testalkatú pácienseknél, ahol valószínűsíthető a korai inzulin csúcs, 30 percnél.) A vizsgálatot sajnos sokszor hibásan végzik el, például egyáltalán nem mérnek inzulin szintet, vagy nem mérnek értékeket a 60. percnél. A vizsgálat kiértékeléséhez szükség van mind a 6 értékre, mert ebből rajzolódik ki egy glükóz görbe és egy inzulin görbe.
Az elemzéssel minden esetben fordulj inzulinrezisztencia kezelésében jártas szakemberhez, de néhány alap infot nem árt tudni az értékekkel kapcsolatban. Hangsúlyozom, ez csak néhány figyelemfelkeltő példa, minden esetben fordulj szakemberhez az elemzéssel!!!
A rossz hír az, hogy a jelenleg érvényes egészségügyi szabályozás nem teszi lehetővé a háziorvosok számára a terheléses vércukorvizsgálat kiírását. Csak belgyógyász-endokrinológus, vagy nőgyógyász szakorvos utalhat be a vizsgálatra. Vagy marad a magánlaborban elvégzett fizetős vizsgálat (7-10.000,- Ft között), melynek kiértékeléséhez ugyanúgy szakembert kell majd találni. Ez már csak azért is érthetetlen számomra, mert a háziorvosok megfelelő továbbképzés segítségével már nagyon sok évvel a cukorbetegség kialakulása előtt kiszűrhetnék a betegeiknél, ha fennáll a veszély, és sokszor gyógyszeres kezelés nélkül, életmód változtatással elkerülhetővé válna a diabetes. Vagy ehhez azért túl nagy üzlet a diabetes? Remélem nincs igazam.
Az alacsony vércukorszintet nevezzük hipoglikémiának. Amikor például IR esetén a bevitt szénhidrát hatására olyan nagymértékű inzulin válasz következik be, amitől hirtelen leesik a vércukorszint. De nem csak a helytelenül elfogyasztott szénhidrát idézheti elő, hanem például alkoholfogyasztás, vagy bizonyos gyógyszerek szedése is. Legutóbb a fogászati kezelésemnél használt anesztetikumok idéztek elő nálam váratlan hipoglikémiát. (Így 4 év után van már „várt” hipoglikémia is, ha mondjuk nagy ritkán egy szelet hagyományos tortát eszem meg, viszont ilyenkor tudom, hogy mire készüljek.) Ezzel a történettel kapcsolatban azonban mindig eszembe jutnak azok a vélemények,melyek az inzulinrezisztenciát „csak divatnak” állítják be. Ajánlom szerzőik figyelmébe a következő sorokat!
Autót vezettem, és éreztem, hogy közeledik a hipoglikémia. Váratlanul, és nagyon gyorsan. Le tudtam szerencsésen parkolni, de már remegett kezem-lábam, a combomon hideg verejték folyt. Bevánszorogtam a legközelebbi bevásárlóközpontba, és vettem egy doboz sushit, mert az abban lévő rizs lassú szénhidrát, és stabilizál. De előtte kell még gyors szénhidrát is, ezért tartok a táskámban mindig egy kis dobozos gyümölcslevet. Amire az éttermi részen leültem egy asztalhoz, és ráfeküdtem, a dermedés már szinte teljesen megmerevítette az ujjaimat, a végtagjaimat, és szépen lassan éreztem, ahogyan a belső szerveim is kezdenek lefagyni a glükóz hiányától. Lassult a légzésem, folyt rajtam a hideg verejték, és kerülgetett a pánik. Komoly lélekjelenlét szükséges ilyenkor ahhoz, hogy az ember elhiggye, nem fog meghalni, csak hipoglikémiája van. Mint egy robot cselekedni kell, és 20-30 perc alatt visszaáll az egyensúly. Ráfeküdtem az asztalra, a számba akasztottam a gyümölcslé szívószálját, becsuktam a szemem, kortyoltam az életmentő nedüt, és próbáltam visszatartani a sírásomat, nehogy eluralkodjon rajtam a pánik. Aztán amikor már mozgatni is tudtam az ujjaimat, falatonként toltam be a sushit. Bár fényes nappal, kora délután volt, én pedig rendesen felöltözve feküdtem az asztalon, mégsem jött oda hozzám senki egy forgalmas bevásárlóközpontban megkérdezni, hogy szükségem van-e segítségre. 30 perc múltával „jóllakottan”, felengedve bár még gyengén, de magamhoz tértem. Ismét egy tapasztalattal több lettem.
Hozzáteszem, hogy a laboreredményeim mindig is enyhe inzulinrezisztenciát mutattak, 4 évnyi kezelés után pedig már szinte semmit, mégis nagyon erőteljes tüneteket tudok produkálni, ha kibillen az egyensúly. Ezért kell hozzáértő és holisztikus látásmódú szakember a leletek elemzéséhez, és nem elég csak a referenciaértékeket figyelembe venni.
Az esetek többségében gyógyszeres kezelés nélkül, a megfelelő életmód elsajátításával kezelhető és karbantartható az állapot. Fontos tudni, hogy minden egészséges embernek is ezt az életmódot kellene elsajátítania ahhoz, hogy a szénhidrát anyagcseréje ne károsodjon az életkor előrehaladtával. Tehát a jó hír az, hogy nem leszel különc, a családodban és a környezetedben mindenki nyugodtan követheti a példádat, csak 3 dolgot nyerhet vele: egészséget, életenergiát és szép testformát!
Az életmód 4 alapra épül:
Nos, ellentétben sok szénhidrát-szabályozó diétával inzulinrezisztenciánál egyénre szabottan kiszámoljuk, hogy az egyénnek minden sajátosságát figyelembe véve naponta mennyi CH fogyasztására van szüksége. A WHO ajánlása alapján meghatározzuk, hogy mekkora a napi alapanyagcsere szükséglete, majd ezt igazítjuk ahhoz, hogy fogynia vagy híznia kell, mennyire aktív életmódot folytat, milyen gyógyszereket szed, stb. Mindebből a napi kalóriaértékből szintén a WHO ajánlása alapján átszámítjuk, hogy ezt a kalória mennyiséget mekkora mértékben kell CH bevitelből fedeznie, és az grammra átszámítva mennyit is jelent. Majd ezt szétosztjuk napi 6! étkezésre, és meghatározzuk, hogy étkezéseken belül mekkora arányban kell a gyors és lassú égésű szénhidrátokat fogyasztania. Ezek az előkészületi munkák segítenek abban, hogy az egyén vércukor-inzulin egyensúlya fennmaradjon, a szervezetének energia ellátása megfelelő legyen. Hosszútávon.
A vércukor-inzulin egyensúly fenntartását az étkezések időpontjának meghatározásával (átlagosan 3 óránként, és reggel 7-8 között reggelivel indítva a napot!), a bevitt CH mennyiségével (a fentebb leírtak szerint) és minőségével szabályozzuk, azaz az élelmiszereket 3 csoportja osztjuk:
1. nem számolunk CH mennyiséget (pl. húsfélék, zsiradékok, a legtöbb zöldségféle, sajtok, túró, stb.)
2. számolunk CH mennyiséget, de lassú égésű CH (pl. teljeskiőrlésű gabonák, barnarizs, hüvelyesek, olajos magvak, stb.)
3. számolunk CH mennyiséget, de gyors égésű CH (pl. gyümölcsök, joghurt, kefír, stb.)
Az élelmiszerek fenti csoportosításánál nem csak a glikémiás indexüket, hanem az inzulin indexüket is figyelembe vesszük, erről bővebben itt olvashatsz: A glikémiás index és az inzulin index jelentése
A táplálkozáshoz kapcsolódóan megemlíteném még, hogy a magas dózisú D-vitamin bevitele, illetve néhány hidegen sajtolt növényi olaj (pl. ligetszépe, lenmag, muskotályrózsa) rendszeres fogyasztása érzékenyíti az inzulinérzékelő receptorokat.
A rendszeres és ésszel végzett sport elengedhetetlen az IR életmódban. Erről itt olvashatsz bővebben: Hogyan sportolj?
A kardio mozgás érzékenyíti az inzulinérzékelő receptorokat, az izomtömeg építésére, növelésére pedig azért van szükség, mert az izomszövet nagyobb mennyiségben tartalmaz inzulinérzékelő receptorokat, mint pl. a zsírszövet.
Véleményem szerint ez mindig, minden helyzetben és mindenki számára nagyon fontos, önismeret és tudás nélkül nagyon nehéz boldogulni az életben.
Bizonyos esetekben átmenetileg, a súlyosabb esetekben pedig hosszútávon is javasolják a gyógyszeres kezelést inzulinrezisztencia esetén. Ezek legtöbbször a metformin és a hozzá hasonló gyógyszerek. Erről pedig itt olvashatsz: A kecskeruta gyógynövény a metformin alapanyaga
Ha szeretném összefoglalni az IR életmóddal kapcsolatos gondolataimat, akkor csak a következőt tudom mondani:
Hálás vagyok, amiért az inzulinrezisztens állapotom kiderült.
Általa lehetőséget kaptam arra, hogy egy sokkal magasabb életminőségben éljek.
Ha tetszett amit most tőlem olvastál, kérlek oszd meg a barátaiddal, és tarts velem legközelebb is! A "Feliratkozás a blogra" gombbal értesítést kaphatsz e-mailben a jövőben megjelenő bejegyzésekről, az "airmid.hu” Facebook oldalamon és Instagram oldalamon pedig rendszeresen olvashatsz posztokat egészségmegőrzés, sport témában.
A bejegyzésekre vonatkozó szerzői jogi nyilatkozatot a weboldal alján találod!
Köszönöm, hogy velem tartottál!