A festett tojás számunkra ma már leginkább csak szép húsvéti dekoráció, pedig a tojásdíszítés hagyománya egészen az ókorig nyúlik vissza, és a kereszténység elterjedése után is fennmaradt. A tojásokat vörösre és aranyszínűre festették, vallási szimbólumokkal díszítették, és jelentését összekapcsolták később a kereszténység húsvéti ünnepkörével. A hagyományoknak megfelelően húsvétkor sok tojást fogyasztunk, így érdemes egy kicsit utánanézni a tojás táplálkozási jelentőségének. Semmi koleszterin fenyegetés - csak könnyedén, ünnepi hangulatban!
A tojás fehérjéje teljes biológiai értékű fehérjéket tartalmaz, azaz komplett fehérjeforrás, tartalmazza az összes esszenciális aminosavat (az aminosavak építik fel a fehérjéket), melyeket az emberi szervezet egyébként nem tud előállítani, viszont létfontosságú a működéséhez.
Van benne D-vitamin, mely a kalcium és a foszfor felszívódásáért felelős, A-vitamin, mely a növekedéshez és a csontfejlődéshez nélkülözhetetlen, de fontos a látásunk épségének megőrzésében is, vagy például az egészséges hámszövetek fenntartásához is szükséges. Továbbá tartalmaz még E-vitamint, B2, B12 vitamint, folsavat, pantoténsavat is. Az ásványi anyagok közül a foszfor, vas, jód és cink mennyisége jelentős benne.
Tény, hogy a tojás sárgájában lévő koleszterin viszont megemeli a vérben a „rossz” koleszterin (LDL, low density lipoprotein) szintjét, ez pedig hosszú távon érelmeszesedéshez és szívbetegségek kialakulásához vezethet. Fontos azonban tudni, hogy a koleszterin az emberi és állati sejtek fontos, természetes alkotóeleme, melyet részben a sejtek maguk állítanak elő, részben pedig táplálkozás útján is bekerül a szervezetbe. A táplálkozással bevitt koleszterin hatására elvileg csökken a szervezet saját koleszterintermelése. A probléma viszont abban rejlik, hogy a bevitt LDL koleszterinben (pl. állati eredetű zsírokból) általában nem csak koleszterinmolekulák vannak, hanem jelentős mennyiségben telített zsírsavak is, és ez utóbbiak befolyásolják kedvezőtlenül a vérplazma LDL koleszterin szintjét. Bár a tojás koleszterinben valóban gazdag, ugyanakkor telített zsírsavakban viszonylag szegény. Tehát a tojás önmagában nem okozza a vérplazma LDL koleszterin szintjének növekedését. Az egyéb telített zsírsavak bevitelére kell jobban ügyelni, ezek mennyiségét csökkenteni.
A zsírok felépítésében résztvevő zsírsavak lehetnek telített vagy telítetlen zsírsavak. Milyenségük azért nagyon fontos, mert lényegesen eltérő az egészségre gyakorolt hatásuk.
A telített zsírsavak (pl. palmitinsav, sztearinsav, vajsav, stb.) egyenes láncai szorosan illeszkednek egymás mellé pl. az állatok szervezetében, így tudnak az állatok viszonylag kis helyen nagy mennyiségű energiát raktározni. Általánosságban elmondható róluk, hogy jelentősen károsíthatják a szív- és keringési rendszert, és legfőképpen csak azért, mert sokkal többet fogyasztunk belőlük, mint kellene. Felelősek a magas koleszterinszintért, a túlsúlyért, az érelzáródásért. Ide tartoznak az állati eredetű zsiradékok, valamint a növényi eredetű pálmazsír, és kókusz-zsír(közös jellemzőjük, hogy szobahőmérsékleten szilárd halmazállapotúak). Ha betartanád az 1:3 arányt a telített és telítetlen zsírsavak fogyasztásából, akkor tulajdonképpen nem is lenne velük gond. Sajnos általában a 20:1 arány a jellemző, és ebből adódnak az említett egészségügyi problémák. A telített zsírok kétszer olyan mértékben növelik a koleszterin szintet, mint amekkora mértékben a telítetlen zsírok csökkenteni képesek azt. Na ezért nem mindegy, hogy miből mennyit eszel!
A telítetlen és többszörösen telítetlen zsírsavak (linolsav, alfa-linolénsav, arachidonsav, olajsav, stb.) kémiai szerkezete eltér a telített zsírsavakétól, táplálkozástani jelentőségük is nagyobb és kívánatosabb. Közöttük is léteznek úgynevezett cisz-konfigurációjú zsírsavak, melyek a természetben előforduló zsírsavakra jellemzőek, és ezek az egészséges zsírok. Leginkább a hidegen sajtolt növényi olajokban találhatók meg (szobahőmérsékleten folyékony halmazállapotúak), de mint alább kiderül, a tengeri halaknak is van közük hozzájuk. Élettani hatásaik: gátolják az érelmeszesedést, a szív- és érrendszeri betegségek kialakulását, csökkentik a magas koleszterinszintet, gyulladás gátló hatásuk van. Saját tapasztalatommal igazolhatom, hogy segítenek a vércukor-inzulin egyensúly megtartásában, mivel érzékenyítik az inzulinérzékelő receptorokat (pl. a ligetszépe olajban található többszörösen telítetlen zsírsavak). Hatnak az agyműködésre, a hormonháztartás egyensúlyának megőrzésében is fontos szerepük van, de megemlíthetjük, hogy az E-vitaminnak, és az A-vitamin provitaminjának is fontos forrásai a növényi olajok.
Szerintem húsvétkor viszonylag nehéz napi 1-2 tojással „megúszni” az étkezéseket, de általánosságban véve ez a mennyiség jelenthetné a mértékletességet.
Végezetül a családom angol részének kérésére megosztok veletek egy angol viccet, ami a (húsvéti) tojásokról szól. Előre is elnézést kérek mindenkitől, angol humor következik:
- „Madame, how would you like your eggs in the morning?”
- „Fertilised.”
Ha tetszett amit most tőlem olvastál, kérlek oszd meg a barátaiddal, és tarts velem legközelebb is! A "Feliratkozás a blogra" gombbal értesítést kaphatsz e-mailben a jövőben megjelenő bejegyzésekről, az "airmid.hu” Facebook oldalamon pedig rendszeresen olvashatsz posztokat egészségmegőrzés, sport témában.
A bejegyzésekre vonatkozó szerzői jogi nyilatkozatot a weboldal alján találod!
Köszönöm, hogy velem tartottál!
Képek: Pixabay